Which would you choose?

Ágnes Borus from Generali Biztosító Zrt.
I'm celebrating a double anniversary at Generali: this year I'll have worked here for 30 years. I have thought a lot about what I can take away from so many years. How do you condense so many years and experiences into one story?

Shall I tell you about the beginning, when I had only planned to stay here for a year after school because I wanted to continue my studies full-time, but the enthusiastic team, the constantly changing tasks, the participation in building a company made me forget about my studies for a while? Shall I tell you about the time I went through my first merger or my first migration (both of which I have old and very recent memories of) and how we overcame situations that often seemed impossible because we saw them as a challenge and not a burden, and then we were very proud of ourselves and celebrated our successes together?

Can I write about what it was like to get a taste of the development world and see how an idea becomes a working application, alongside my former management duties? The most interesting part would be when I went back to work as a mum in a completely different field, surrounded by new challenges, tasks and people, but the family atmosphere and supportive attitude of the Personal Insurance team helped me through the difficulties?

Should I talk about how many people ask me how I can work in one job for so many years, if I don't find it boring to do the same thing over and over again and I wonder if I don't know what it means, to always deal with the same thing because of the colour and interest of colleagues and tasks?

Should I tell you about my colleagues who inspire me every day because they are serious about putting the customer first, we inspire each other with ideas or problems, we take on pioneering roles and responsibilities when needed, we are loyal to each other and everyone around me goes above and beyond what is expected?

Should I share with you the feelings of being in the middle of a migration and a pandemic, Generali has been a sure point in my life, helping me to untie the Gordian knot of studying, household, work, physical and mental well-being, with the immediate and continuous provision of home office, various online programme options, useful tips and so I could experience that Generali cares and is serious about taking care of us? When I believe that being VALUED is not just a prize, but EVERYONE VALUES being a Generalist: extra days off, employee solidarity for workers in difficulty, office staff caps, constant updates on the Covid situation and I could go on and on about the last year?

I can't choose. When I go out on the street and am forced to wear my mask because of the covide-epidemic, I wear it proudly and proclaim "Red is looking after me", because I believe that in Generali we really are PEOPLE=People=We and Generali really is WE.

Te mit választanál?

A Generalival dupla jubileumot ünneplek: az idén lesz 30 éve, hogy itt dolgozom. Sokat gondolkodtam azon, ilyen sok évből mit ragadhatnék ki? Hogyan lehet ennyi évet, élményt egy sztoriba összesűríteni?

Meséljek a kezdetekről, amikor a középiskola után csak egy évre terveztem itt, mert utána nappali tagozaton tovább akartam tanulni, de a lelkes csapat, a mindig változó feladatok, egy cég felépítésében való részvétel egy időre elfeledtette velem a továbbtanulás gondolatát? Azt írjam le nektek, amikor belecsöppentem az első fúziómba, vagy az első migrációmba (mindkettőről vannak régi és egészen friss emlékeim is) és hogy sokszor lehetetlennek tűnő helyzeteket megoldottunk, mert kihívásként és nem teherként éltük meg, utána pedig nagyon büszkék voltunk magunkra és közösen ünnepeltük a sikereinket?

Talán írhatnék arról, hogy milyen érzés volt az egykori vezetői feladataim mellett belekóstolni a fejlesztések világába és megélni, hogyan lesz működő alkalmazás egy ötletből? Az lenne a legérdekesebb, amikor már Anyukaként álltam újra munkába egy teljesen más területen, új kihívásokkal, feladatokkal, emberekkel körülvéve, de a személybiztosítási csapat családias hangulata és támogató hozzáállása átlendített a nehézségeken?

Arról beszéljek, hogy sokan kérdezik, hogyan tudok ennyi évig egy munkahelyen dolgozni, nem tartom-e unalmasnak mindig ugyanazt csinálni és csodálkozva válaszolom, hogy nem tudom mit jelent, mindig ugyanazzal foglalkozni, mert színesek és érdekesek a kollégák, valamint  a feladatok?

Meséljek a munkatársaimról, akik minden nap felvillanyoznak, mert komolyan gondolják, hogy az első az ügyfél, egymást inspiráljuk ötletek, vagy problémák esetén, ha kell, úttörő szerepet és felelősséget vállalunk, lojálisak vagyunk egymással és körülöttem mindenki sokkal többet tesz, mint ami elvárható lenne?

Osszam meg veletek az érzéseket, amikor egy migráció és egy világjárvány közepén, a Generali volt a biztos pont az életemben, aki a home-office azonnali és folyamatos biztosításával, a különböző online programlehetőségekkel, hasznos tippekkel segített megoldani az otthon tanulás, háztartás, munkavégzés,  testi és szellemi jóllét gordiuszi csomóját és így én is megtapasztalhattam, hogy a Generali törődik velünk és komolyan gondolja, hogy vigyáz ránk? Amikor elhiszem, hogy ÉRTÉK-nek lenni nem csak egy díj, hanem MINDENKI ÉRTÉK a Generalinak: extra szabadnap, munkavállalói összefogás a nehéz helyzetbe került dolgozókért, irodai munkavégzés létszámkorlátja, folyamatos tájékoztatások Covid helyzetről és még sorolhatnám hosszan az utolsó egy év eseményeit?

Nem tudok választani… Amikor kimegyek az utcára és a Covid járvány miatt kényszerűségből fel kell vennem a maszkomat, büszkén viselem, ami azt hirdeti, hogy „a Piros vigyáz rám”, mert hiszem, hogy a Generalinál tényleg első az ÜGYFÉL=EMBER=azaz MI, és a Generali valóban MI vagyunk.